Lavro Ferenc személyes projektjei mellett nemzetközi produkciókban és magyar játékfilmekben is közreműködött, a műfajok széles skáláján mozogva. Dokumentumfilmes munkássága különösen kiemelkedő — Közép-Európa történelmének legérzékenyebb és legkevésbé feltárt fejezeteit dolgozza fel.

Filmográfiája magában foglalja A brigád – a vajdasági Petőfi-brigád története, '56 Vajdaságban, Utasi Jenő arcképe, A boszniai piramisok és A dokumentarista című kísérleti filmet. Ismert alkotásai még a 42/44 a Vajdaságban, a Zero és a Sziasztok :).

Legjelentősebb műve, a 42/44 a Vajdaságban, a legátfogóbb és leghitelesebb feldolgozása az 1942-es hideg napoknak és az 1944/45-ös partizánterrornak, amelyet magyar és szerb szakértőkkel folytatott beszélgetések, valamint eddig soha nem látott archív felvételek alapján készített. Másik dokumentumfilmje, a Vajdaság kincsének őrzői, a vajdasági néprajzi örökség megőrzőinek állít emléket — Dr. Burány Bélának, Bodor Anikónak és a Szöllősi Vágó házaspárnak.

Filmjei számos nemzetközi fesztiválon szerepeltek és versenyeztek, köztük a Savaria Filmszemlén, a belgrádi Martovski Fesztiválon, a mexikói Mérida Filmfesztiválon, a brazíliai Bahia Független Film Fesztiválon, az indiai Chhatrapati Shivaji Nemzetközi Filmfesztiválon és a tuzlai Nemzetközi Filmfesztiválon.

Munkásságát számos díjjal ismerték el:

• 1. díj, dokumentumfilm kategória — XIX. Göcsej Filmszemle (2023)
• 2. díj, néprajzi kategória — 10. Savaria Filmszemle (2023)
• Honorary Mention (Különleges elismerés) — Ogeechee Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál, USA (2023)
• Különdíj — Memento Rendszerváltó Filmek Fesztiválja, Zenta (2021)
• Fődíj — Tuzlai Nemzetközi Filmfesztivál (2020)