Három évvel az édesanyja halála után a rendező, Haragonics Sára filmes naplóban dokumentálja a bensőséges pillantokat édesapjával és öccsével a közös nyaralás alatt. A személyes hangvételű dokumentumfilm a jelenidejű részletek és a családi archívumból vett felvételek egymásutániságában keresi a választ arra, hogyan lehet érzelmileg megbírkózni egy anya és feleség elvesztésével, hogyan kezelhető a bűntudat, és hogyan talál egy család elég belső erőt ahhoz, hogy túljusson a fájdalmán és elfogadja a szeretett lény hiányát. A Haragonics-család megpróbálja életben tartani az anya emlékét az általuk újra bejárt helyeken és terekben és közben az élet visszafordíthatatlanul megy tovább.