CV

Kocsis Tibor Balázs Béla díjas filmrendező, operatőr és producer vagyok. 1962-ben születtem Pápán. 1993-ban diplomáztam a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr és rendező szakán. 1996-ban megalapítottam a Flóra Filmet, azzal a szándékkal, hogy  egészestés dokumentumfilmeket készítsünk a magyar- és nemzetközi moziközönségnek, valamint igényes  televíziós produkciókat, sorozatokat hozzunk létre a hazai és külföldi TV csatornák részére. 20 éven keresztül készítettük a Duna TV számára a Talpalatnyi zöld című ökológiai magazinunkat. Dolgoztunk többek közt a  következő tv csatornákkal: National Geographic Channel, Al Jazeera, PBS, Channel 4, RTL Klub, HBO, Spektrum TV, stb. Legsikeresebb filmjeinket a 2004-ben bemutatott a verespataki aranybányáról szóló Új Eldorádót és a 2014-es Kocsis, Kubala és Czibor futball legendákról szóló Magyarok a Barcáért című dokumentumfilmeket 20 ország 50 millió nézője látta.

Válogatott díjak, jelölések

2005. Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt
2008. Balázs Béla díj

Új Eldorádó
2007. Kamera Hungária, A legjobb dokumentumfilm
2005. Amerikai Dokumentumfilm Szövetség (IDA) – A legjobb dokumentumfilm, Pare Lorentz díj jelölés
2005. Trentói Filmfesztivál, A Rai Különdíja
2005. ENVIROFILM Fesztivál, Banska Bystrica, Grand Prix
2005.36. Magyar Filmszemle, Budapest, A Legjobb Dokumentumfilm
2005. Magyar Filmkritikusok Díja, A Legjobb Dokumentumfilm
2005. Trieszti Filmfesztivál, A Legjobb Dokumentumfilm, Közönségdíj
2004. Amszterdami Nemzetközi Film Fesztivál (IDFA)
2004. Film.Dok Fesztivál, Sepsiszentgyörgy, A Diákzsűri Fődíja, A Zsűri Különdíja

A WAPRA jelentés
1998. Karlovy Vary Film Festival
1998. World Festival of Film Student, Mexico City
1997. Palm Springs International Film Festival
1997. World Peace & Environmental Film Festival
1996. Margaret Mead Film Festival

Válogatott filmográfia

Dokumentumfilmek

Producer-rendező: Kocsis Tibor
Forgatókönyvíró: Kocsis Tibor, Konecsny Emőke
Vágó: Konecsny Emőke
Konzultáns: Medgyesi Gabriella

Jelenetek egy operatőr életéből – Hildebrand István legendáriuma
100 perc, 2015
Hildebrand István a magyar filmművészet markáns, kiugró képességű, minden műfajban kísérletező operatőre. A hatvanas-hetvenes évek leglátványosabb produkcióit fényképezte. Többek között Keleti Márton és Várkonyi Zoltán alkotótársaként olyan sokmilliós nézettségű sikerfilmeket jegyez, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán vagy A veréb is madár. A Mafilm Nemzetközi Stúdiójának tagjaként olyan népszerű európai tévésorozatok operatőre volt, mint a Sztrogoff Mihály. Utolsó előtti munkája Bódy Gábor Psyché című filmje volt, amelyben újító szín- és trükkmegoldások egész arzenálját vonultatta fel. 1981-ben, A Pogány Madonna után, alkotóereje csúcspontján pályája váratlanul megszakadt, és többé nem lépte át a „Filmgyár” kapuját. Dokumentumfilmünkben osztálytársai, Makk Károly és Kovács András mellett pályatársai, filmrendezők, színészek, valamint 40 perc filmrészlet, korabeli híradók és soha nem látott fotók rajzolják meg – ahogy a szakma hívja – „Hilda” portréját és a magyar filmtörténet aranykorát.

Producer-rendező-operatőr: Kocsis Tibor
Szerkesztő-vágó: Konecsny Emőke
Archív szakértő: Fazekas Eszter

Magyarok a Barcáért
85 perc, 2014
„Több mint egy történet”
Az FC Barcelonát és Messit százmilliók imádják. Azt viszont kevesen tudják, hogy az ötvenes évek "Messijét" Kubala Lászlónak hívták. Miatta, egy magyar miatt építették fel Európa legnagyobb stadionját, a Camp Nout. Az 1956-os forradalom után a Barçában Kubala klubtársa lett Kocsis és Czibor, az Aranycsapat két zsenije. A három magyar örökre meghódította a spanyol és a katalán nép szívét. Életüket a sikerek mellett megpróbáltatások, tragédiák kísérték. Az aranylabdás Luis Suárez és az egykori csapattársak mellett megszólalnak a filmben a legendák fiai is. Felejthetetlen meccsek, sosem látott gólok, gyönyörű cselek. Három megrázó emberi sors.

Producer-rendező-operatőr: Kocsis Tibor
Forgatókönyvíró: Horváth András Dezső, Kocsis Tibor
Szakértő: Dunai Antal, Varró Krisztián, Varga János

Gold futures
52 perc, 2007
Az Új Eldorádó története alapján a PBS (USA) Wide Angle című műsora számára.

Új Eldorádó
76 perc, 2004
„Az arany átokká változott Verespatakon”
Van egy meseszép falu Romániában, Verespatak (Roşia Montană). Az ország legrégebbi településén, sok száz éves épületek, földjükhöz, házaikhoz, templomaikhoz, halottaikhoz ragaszkodó emberek. A falu alatt a föld és környező hegyek 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejtenek. A kanadai-román cég, a Roşia Montană Gold Corporation külszíni fejtésű aranybányát akar nyitni itt. Ehhez viszont el kell költöztetni az embereket, a világörökség-szintű műemlékekkel teli hegyeket fel kell robbantani, a házakat, templomokat, temetőket le kell dózerolni. A cég világszínvonalú technológiát ígér. Az embereket új, modern otthonokba költöztetnék. Lenne munka, lenne arany. Lenne ezüst. Lenne egy több száz hektáros cianidos zagytározó is, 180 m magas gáttal. Csak Verespatak és a környező hegyek tűnnének el a föld színéről.

Producer-rendező-operatőr: Kocsis Tibor
A rendező munkatársa: Konecsny Emőke
Technikai munkatárs: Kővári György Márió
Ének: Sebestyén Márta
Zene: Fanfare Ciocarlia, Adiemus

A WAPRA jelentés
áldokumentumfilm, 20 perc, 1996
A WAPRA nemzetközi tudósokból, pszichológusokból és kutatókból álló szervezet, amely a világ légszennyeződésének kutatásával és hatásaival foglalkozik. 1990 és 1995 között Magyarországon végzett kutatásokat és felméréseket. Megfigyelései során a WAPRA furcsa következtetésre jutott: a legszennyezettebb területekhez közel eső iskolákban jelentősen emelkedett a tanulók IQ szintje és teljesítménye, valamint javultak tanulmányi eredményeik. Az ENSZ képviseletében a WAPRA megpróbálta megfejteni a talányt. Hosszas és alapos kutatás után, összefoglaló jelentésben számolt be a szenzációs és megdöbbentő eredményekről. Persze a WAPRA sosem létezett, csak az írók Réz András és Kocsis Tibor képzeletében. Annál valóságosabbak azok neves magyar személyiségek, akik a filmben saját magukat alakítják: Dr. Czeizel Endre, Dr. Ranschburg Jenő, Knézy Jenő, Aigner Szilárd továbbá orvosok, kutatók.

Producer-rendező-operatőr: Kocsis Tibor
Forgatókönyvíró: Kocsis Tibor, Réz András
Zene: Erős Csaba

Ismeretterjesztő filmek

A viza – Egy óriáshal útja
50 perc, 2021

Ezeréves vadvízország
50 perc, 2021

Sissi zsiráfjától a biodómig
52 perc, 2021

Békebeli Budapest
52 perc, 2016
Sétáljon, repüljön velünk! Bejárjuk Budapest sok csodáját: a Halászbástyát, az Operaházat, a Parlamentet, a Széchenyi Gyógyfürdőt, a Vajdahunyad Várat, a Nyugati-pályaudvart, a Bazilikát és a Dohány utcai Zsinagógát, az Andrássy utat, a Nagycsarnokot, de a kávéházakat és a legszebb hidakat sem hagyjuk ki. Először korabeli fotókon és ritka filmrészleteken csodálhatjuk meg a száz évnél is idősebb épületeket, majd a legmodernebb drón felvételek segítségével madártávlatból, mai felújított állapotukban is. Fővárosunk világvárossá válását az Osztrák-Magyar Monarchia legszebb muzsikái, Liszt Ferenc és Johann Strauss dallamai kísérik. A szöveg sem puszta turistacsalogató, bepillantást nyújt a sikertörténet történelmi hátterébe. A két mesélő, Fodor Tamás és Mácsai Pál segítségével pedig megmártózhatunk a boldogult békeidők hangulatában.

Producer-rendező-operatőr: Kocsis Tibor
Forgatókönyvíró: Kocsis Tibor, Fónagy Zoltán
Narrátor: Fodor Tamás, Mácsai Pál
Operatőr: Sibalin György
Drónfelvételek: Lumiere Film és TV Kft.
Konzultáns: Hatos Gyula, Kurutz Márton, Saly Noémi
Vágó: Kele Miklós, Konecsny Emőke, Nagyistók Ferenc, Szalai Dániel, Peller Dániel
Szakértő: Bozó Péter, Rózsafalvi Zsuzsa, Sólymos Sándor

A magyarság totemállatainak nyomában
52 perc, 2016
Ma is együtt élünk azokkal a vadon élő állatokkal, amelyek valaha a magyarság életében sokkal nagyobb szerepet játszottak. Sok fajnak, amely számos más szállal kötődött népünkhöz – vadásztak rá, vadásztak vele, haszonállatként éltek együtt vele – szakrális jelentősége is volt, totemállatként tisztelték. A legfontosabb totemállatokat szinte mindenki ismeri. Ki ne hallott volna már a turulról, a csodaszarvasról, vagy akár a táltos paripáról? Nos, ezek az állatok, jobban mondva hétköznapi megtestesüléseik, itt élnek velünk, körülöttünk. Szemadám György festőművész eredeti élőhelyeiken figyeli meg az állatokat. Jankovics Marcell, könyvei, jegyzetei és vázlatai között eleveníti fel a totemállatok „múltját”, ami már csak a tárgyi emlékekben lelhető fel. A hajnali kelések, a les sátoros megfigyelések izgalmai mellett így betekintést nyerünk a magyar hit és mondavilág szimbólumrendszerébe is.

Producer: Kocsis Tibor
Rendező-operatőr: Drexler Szilárd
Szerkesztő: Szemadám György
Szakértő: Jankovics Marcell, Kovács Zsolt
Narrátor: Fodor Tamás

Neve is van: Budapest
3×52 perc, 2014
I. Új élet a romokon; II. Az autókorszak vége?; III. Csodatevő fák
Túlzásra hajlamos újságírók Budapestet időnként európai Hollywoodként emlegetik. Persze nem minden produkció azért jön ide, amire mi büszkék vagyunk. Van olyan stáb, amelyet a város gyönyörű fekvése és építészeti értékei vonzanak ide, de olyan film is akad, amelynek kopott, lepusztult háttérre van szüksége. Milyen is Budapest valójában? Mi az, amit ma láthatunk, és milyenné alakul a következő évtizedekben?
Százezernyi budapestivel együtt minket is foglalkoztat: Hogy válhatna Budapest szégyenéből ismét Budapest büszkeségévé a Kossuth Lajos utca? Van-e esély arra, hogy a Széll Kálmán tér végre igazi városi köztérré alakuljon? Mi a Millenáris Park sikerének titka? Miért vonzóak a külföldiek számára a pesti zsidónegyed romkocsmái?
A 3×52 ismeretterjesztő perces sorozat alaposan végigjárja a belső városrészeket. Építészek, képzőművészek, várostervezők, ökológusok és közlekedésfejlesztők segítségével próbáljuk értékelni a városképet és megérteni a város működését. Miközben villamoson, buszon, földalattin, kerékpáron és gyalog bejárjuk a várost, egy- egy szakaszon ők hívják fel a figyelmünket a látnivalókra.

Producer-rendező: Kocsis Tibor
Forgatókönyvíró-szerkesztő: Gadó György Pál
Operatőr: Kocsis Tibor, Sibalin György, Tóth Zsolt
Narrátor: Fodor Tamás

Vörösiszap és más időzített bombák
26 perc, 2010
2010. október 4.-én átszakadt az ajkai timföldgyár zagytározójának gátja. Magyarország történetének legpusztítóbb ipari katasztrófája következett be.  Közép-Európában a poszt kommunista országok lezárt bányáiban, a még működő korszerűtlen, ipari zónáiban, számos még fel nem robbant, ökológiai időzített bomba ketyeg. Vajon hol robban fel a következő? Hol következik be egy újabb katasztrófa?

Producer-rendező: Kocsis Tibor
Operatőr: Kocsis Tibor, Helényi Tamás, Csomos István, Benkő István, Szilvássy Péter, Erdei Dániel, H. Szabó Sándor
Szerkesztő: Várnai László
Narrátor: Szatmári Attila

Natura-túra
26 perc, 2006
A Natura 2000 hálózat az utóbbi évtized egyik legfontosabb természetvédelmi programja, amely Magyarország Uniós csatlakozása óta a hazai természetvédőknek és gazdálkodóknak, szakembereknek és laikusoknak is komoly kihívást jelent. Természetvédők szerte Európában állítják: a Natura 2000 hálózat megfelelő megalkotásával és működtetésével megfékezhetjük a biológiai sokféleség drámai csökkenését; ez a program záloga lehet a páratlanul gazdag európai élővilág fennmaradásának. Ma Magyarországon minden ötödik négyzetméter a hálózat része, vagyis védett terület. Milyen következményekkel jár ez? Mit védünk ekkora területen? Kire milyen feladat hárul? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a két gimnazista diák, kalandokkal teli Natura-túrája során. Gyerünk utánuk!

Rendező-operatőr: Kocsis Tibor
Szerkesztő: Németh Dániel
Műsorvezető-útikalauz: Gonda Kata, Rada Bálint

Időzített bombák
26 perc, 2005
A Tisza vízgyűjtőjének ökológiai veszélyforrásai
Minden magyar szomorúan emlékszik a 2000-ben bekövetkezett tiszai cianid- szennyezésre, melyben a „legmagyarabb folyó” élővilága szinte teljesen megsemmisült. De azt csak kevesen tudják, hogy kisebb ökológiai balesetek, katasztrófák folyamatosan érik hazánkat. A film kiemelten foglalkozik Romániával, de szlovákiai és magyarországi szennyezőforrásokat, működő és bezárt bányákat, azok zagytározóit, papírgyárakat, vegyi üzemeket és olajfeldolgozókat is bemutat. A felelőtlen emberi tevékenység hatására a Kárpát-medence környezeti egyensúlya már több helyen felborult. Vannak még fel nem robbant ökológiai időzített bombák, melyek a 2000-es tiszaihoz hasonló katasztrofális következményeket okozhatnak. A film, hatásos képekkel és zenékkel,
ezekre hívja fel a figyelmet.

Producer-rendező-operatőr: Kocsis Tibor
Szerkesztő: Konecsny Emőke
Technikai munkatárs: Ákos Péter
Narrátor: Végvári Tamás

Madarat Tolláról…
12×26 perc, 2004
A Madarat tolláról… című természetfilm-sorozat különleges országjárásra hívja a nézőket, Szemadám György festőművész-író kalauzolásával. Az alkotók meggyőződése, hogy a hétköznapi ember által alig ismert tájegységeinknek, illetve az itt élő flórának és faunának a bemutatása legalább olyan érdekes lehet, mint egy egzotikus tájakra kalauzoló film. Mert hazánk Európa közepén, mindig is kultúrák találkozási pontja volt, s mintha csak madárvilágában is megmutatkozna ez. Négy égtáj madarai találkoznak itt, illetve érik el fészkelő területeik határát. Az ő kedvükért érkeznek hozzánk rendre, a világ minden tájáról megszállott madármegfigyelők, „fajvadászok”, vagy csak egyszerű természetkedvelők. A kamera – mint ezt a sorozat címe is jelzi – elsősorban erre a hihetetlenül változatos madárvilágra irányul. Magyarország legkiválóbb természetfilmeseinek rejtett kamerái, olyan képeket is rögzíthettek, amelyeket most kerül először a nézők elé. De megjelennek a filmben különleges növények, kétéltűek, hüllők, emlősök, és bizonyos történelmi emlékhelyek, illetve építészeti emlékek révén a tájalakító, a kultúrateremtő ember keze nyoma is. A Madarat tolláról… választ keres arra a kérdésre is, miért válhattak a madarak szimbolikus jelentőségű lényekké a különböző kultúrákban.

Producer-rendező-operatőr: Kocsis Tibor
Műsorvezető-útikalauz: Szemadám György
Operatőr: Ákos Péter, Széll Antal
Szakértő: Králl Attila

Hanna, Anna meg a Mamut
26 perc, 2003
A 200 éves Magyar Természettudományi Múzeum
Egy múzeum nem csak épület és gyűjtemény, hanem szellemi közösség is. Összekapcsolja az évszázadok óta földben porladó névtelen elődöket és a köztünk élő tudósokat, mecénásokat, érdeklődőket, gyűjtőket. Munkájuk, akár trópusi gyűjtőkként, akár tudományos kutatókként tevékenykednek, rengeteg érdekességet rejt. Mindez, a tudósok általában jellemző csendessége miatt, a nagyközönség számára rejtve marad. A sok száz ember közös szellemi építményeként fejlődő, 2002-ben 200 éves, a világ legjobbjai közé számító Természettudományi Múzeum kialakulását, fejlődését mutatjuk be ebben az ismeretterjesztő filmben a 10 éves Hanna és Anna segítségével.

Producer-rendező: Kocsis Tibor
Szerkesztő: Virág Anita, Tóth Barnabás
Operatőr: Ákos Péter, Kocsis Tibor
Narrátor: Végvári Tamás

Ökoportrék
8×26 perc, 2003-2006
Filmsorozatunkban közelebb hozzuk jelentős környezeti nevelőink tevékenységét, akik nem csak kiemelkedő pedagógusok, hanem eredeti és felelős gondolkodók is. A környezetvédelem megkívánja, hogy kreatívan gondolkodó, sokoldalú emberek műveljék, akik meg tudják győzni igazukról tanár- vagy tudóstársaikat, és színes egyéniségükkel, sokrétű tevékenységükkel maguk köré tudják vonzani a gyerekeket, fiatalokat. A sorozatban olyan hiteles személyiségek portréját láthatjuk. mint: Kalas György, Labancz Györgyi, Vásárhelyi Tamás és Victor András, Breuer László, Nádai Béla, Persányi Miklós, Széll Antal.

Pádis, az Isten tenyerén
26 perc, 1999
„A Biharban két gyönyörűség vár a vándorra:
az egyik a felfedezés, a másik a Padis!”
Van egy titokzatos és gyönyörű hely Romániában, a Bihar hegység mészkővonulatai között: Padis. Az 1500 méter magas hegyek koszorújában húzódó fennsík egy darab lyukacsos sajtra emlékeztet, de a lyukak itt valójában karsztvíz vájta barlangok. Rétek, legelők, erdők váltják egymást, néha egy-egy pásztorkunyhó tűnik fel. Gyönyörű tájék, maga az érintetlen természet. Padist ma természetvédők és természetszerető turisták látogatják. Mintha Isten tenyerén sétálgatnánk.

Producer-rendező-operatőr: Kocsis Tibor
Szerkesztő-riporter: Gadó György Pál
Narrátor: Végvári Tamás

A hanti sámán hagyatéka
35 perc, 1999
4000 km-re vagyunk Közép-Európától. A hófödte vidéken élő emberek arcán titokzatos ázsiai kifejezés ül. Vadászok, halászok, rénszarvas-tenyésztők élnek itt, ahol szinte semmit sem lehet vadászni vagy halászni, s ahol nem tudni, a rénszarvas meddig talál még magának ennivalót. Szibériában, az Ob folyó mentén élnek a hantik és a manysik – összesen kevesebben, mint harmincezren. A hanti népet a XX. század fordulóján kihalás fenyegette. Néprajztudósokat és nyelvészeket küldtek Szibériába, hogy számba vegyék a hantik hagyományait és kulturális értékeit, mielőtt végleg eltűnnének a föld színéről. A XXI. század hajnalán a városiasodás és iparosítás elérte a hantik földjét is, ezért kétséges, hogy egyedi kultúrájuk meddig élhet tovább. Ez a film nyelvrokonaink tradicionális életmódjának utolsó pillanatait örökíti meg.

Producer-rendező: Kocsis Tibor
Szerkesztő-riporter: Gadó György Pál
Operatőr: Mánfai Miklós
Szakértő: Csepregi Márta

A meghódított Kárpát-medence
50 perc, 1998
Úgy 1100 évvel ezelőtt néhány vándorló törzs érkezett Ázsiából Közép-Európába, a Kárpát-medencébe. A terület a mai Szlovákiától Erdélyig húzódott, magába foglalva a jelenlegi Magyarország és Ukrajna területét is. A Flóra Film hazánk legkiválóbb ökológusainak, biológusainak és botanikusainak segítségével két éven át forgatott a Kárpát-medence lenyűgöző tájegységein, 3 országban megörökítve az élővilág évszázadok alatt végbement változásait. Láthatjuk, hogyan alakították a tájat a terület lakói a honfoglalás óta. Elgondolkodtunk-e már azon, milyen növényzet fogadta a honfoglaló magyarokat? Tudunk-e arról, kik és miért akarták egykoron lecsapolni és termőfölddé alakítani a Balatont? Miért veszett el a közösségi kultúra és a természetszeretet valamikori összetartozása, s tanulhatna-e a ma embere az egykori, évszázadokon át létezett falutörvények erdővédelméből?

Producer-rendező-operatőr: Kocsis Tibor
Szerkesztő-riporter: Gadó György Pál
Narrátor: Szórádi Erika, Helyey László

Ukránok, pelikánok, lipovánok
35 perc, 1997
Képzeljünk el egy titokzatos helyet Kelet-Európában, ahol a Duna eléri a Fekete-tengert. Miért tartják a nyugati természetvédők Európában egyedülálló értéknek a Duna-delta vidékét? A Flóra Film a titok és a folyó „végére járt”. A Duna-delta területe majdnem tízszer akkora, mint a Balaton. Persze nem úszkálásra való nyílt vízfelületre kell gondolni, hanem mocsarak, tavak, nádasok és keskeny víziutak váltakozására. A delta nagy részén a szúnyogok, halak, és madarak sokkal honosabb élőlények, mint az emberek. A csónak az egyetlen közlekedési eszköz. A Duna-delta nem minden része érintetlen, a természetet sajnos már elérte az iparosodás: Tulcea kikötője és az ezzel együtt járó környezetátalakítás és -szennyezés is hozzátartozik a képhez. A valaha itt élt sok nemzetiség (románok, törökök, bolgárok, tatárok, ukránok, lipovánok) valamikor különös, bábeli hangulatot kölcsönzött a városnak. Ma már azonban a lakosság nagy részét egyen-házakba költöztették. A delta mentének falvai viszont ma is néprajztudósok és ökológiai kutatók paradicsoma.

Producer-rendező-operatőr: Kocsis Tibor
Szerkesztő-riporter: Gadó-György Pál
Szakértők: Kiss János Botond, Dr. Szabó József
Narrátor: Végvári Tamás

Talpalatnyi zöld
26 perc, 1994-2012
Kárpát-medencei ökológiai magazinműsor,

producer-rendező-operatőr: Kocsis Tibor
műsorvezetők: Gadó György Pál, Gryllus Dorka, Udvaros Dorottya, Badár Sándor, Für Anikó
főszerkesztők: Gadó György Pál, Konecsny Emőke